A pénteken benyújtott nyugdíjreform törvénnyel egyértelművé vált, hogy a kormány nem az emberek nyugdíjáért aggódik. Annak tudatában, hogy a pénztártagok egy jelentős hányada nem lépne át önként az állami rendszerbe, olyan jogszabályt terjesztettek be, ami minden erővel igyekszik ellehetetleníteni a magánrendszerben maradást. A cél egyértelműen az évi 440 milliárd Ft járulékbefizetés mellett megszerezni az elmúlt tíz év 2,800 milliárd Ft-os megtakarítását is. Ebből a jövő évi költségvetésbe már be is tervezték 530 milliárd Ft elköltését, ami az átirányított járulékokkal együtt kb. 1,000 milliárd Ft-os költekezést jelent.
Mire kell ez az 1,000 milliárd Ft a kormánynak?
Kézenfekvő megoldás, hogy az EU és az IMF felé az előző kormány által vállalt hiánycél teljesítéséhez, de nem ez a helyzet. Az idei hiány a GDP 3,8%-a lesz, amit jövőre 3% alá kellene vinni. Erre tökéletesen megfelel az energiaszektorra, telekommunkiácós szektorra és a kiskereskedelemre kivetett 400 milliárdnyi válságadó. Összességében a hiány így a GDP 2%-a alatt lenne, tehát még mozgástér is maradna a vállalat cél telejítése mellett.
Valójában az 1,000 milliárd Ft olyan extra költekezés, amiről már a mostani kormány dönt/döntött! Az összeg körülbelül felét olyan SZJA csökkentésre fordítják, aminek hatását kizárólag az átlag feletti jövedelmű emberek érzik majd! A maradék társasági adó csökkentésre, meg egyéb részleteiben nem ismert tételekre megy el. Sajnos az évi 1,000 milliárd Ft csak 4-5 évig finanszírozható abból, amit most a kormány elvesz. Utána bizony 5-600 milliárd Ft-os lyuk tátong majd a költségvetésen, amit nem lesz mivel betömni. Persze a nemzetgazdasági miniszter szerint az adócsökkentéstől meginduló gazdasági növekedés és az egymillió új munkahely majd teremt ennyi pótlólagos bevételt. Kár, hogy ezt rajta kívül a világon egyetlen közgazdász sem gondolja így! Azokat a független szervezeteket, akik a tervek irrealitását részletesen ki tudják számolni éppen beszántja a kormány, de ettől még az igazság nem változik legfeljebb nem lesz aki szembesítse őket ezzel, amíg késő nem lesz.
Értem én a forradalmi kormányzás lényegét: ahol fát vágnak, ott hullik a forgács!
Aki azonban feltöri a malacperselyt, aki eladja a családi ezüstöt csak azért, hogy 4-5 évig nagy lábon éljen, az nem forradalmár! Az ilyen embert dzsentrinek nevezik!
A kérdés tehát az, hogy engedhetjük-e a kormánynak, hogy az elmúlt évek megszorításaval sok áldozat árán megszerzett egyensúlyt elherdálja egy olyan tervre, aminek semmi valóságalapja nincs? A kassza kulcsa a kezünkben van! Aki elmegy ahova kell és nyilatkozik a magánpénztári rendszerben maradásról, az megakadályozza az esztelen költekezést. Én ezt fogom tenni!
Üdvözlök mindenkit a dzsentrikormány uralma alatt!
